Albániába költöztünk

Ez azt jelenti, h több lesz ezzel az országgal kapcsolatos bejegyzés.

Első tapasztalatok:

- éghajlat -
Görögországgal szinte megegyező, meleg van, kb. 25-30 fok közt, strandolni még nem volt időnk, de gondolom még járnak. Bár néhány ember nagyon téliesen öltözködik. A fővároson kívül lakunk, pár reggel ködös volt a völgy, a falusi emberek folyton valamit tüzelnek, ez emlékeztet otthonra, amikor ősszel a faleveleket égették el.
- közlekedési rendőr -
sok van az utakon, de nem kell megijedni tőlük, nem büntetnek. Ha a férjem vezetett, mindig megkérdezték, jól-e utazunk, hova megyünk, meg vannak-e a papírjaink, de nem kérte el. Amikor én ültem csak az autóban, angolt használtam, a rendőr csak albánul beszélt hozzám, egyszer elkérték a dokumentumokat, máskor csak mondták h továbbmehetek.
- iskola is elkezdődött -
nem érint, csak feltűnt, h pár iskolának egyenruhája van. Egy helyen úgy járnak a kislányok, mint a szobalányok, fekete ruha fehér köténnyel, más iskolásokon csak a kötényt vették fel a saját ruhára. Közben rájöttem, h ez az orosz egyenruha mása.
- kert -
paprika, paradicsom, uborka és még dinnye is van, most kezd beérni a hurma, a gránátalma, az olívabogyó. Szezonyja van a jujubának is, piacon, szupermarketben is árulják.
- olcsóbbak a szolgáltatások - 
bárak, éttermek, fodrász,... nekem olcsónak tűnnek (persze nem mind), mert eddig euróban kaptunk fizetést és EUs árakhoz szoktunk hozzá. Hogy az itteniek hogy érzik, azt nem tudom. Itt is teli vannak a kávéházak, de ez balkán szokás, és úgy tudom, a nyugdíjasok még kedvezményt is kapnak.
Pl. sörözőben 2 sör + pár db csofte /grillezett fasírt/ 2 euro (300 lek)
autómosás kívül-belül 2 euro (300 L)
grillezett kukurica az utcán 30 - 50 lek (kb. 30 cent, ez Zakynthoszon 2 euro) - tetszik h "környezettudatosan" nem szalvétába hanem a héjába csomagolva adják át, ami meg nem, h csak natúran árulják, só és vaj nélkül. Lehet h itt úgy szokták fogyasztani, mert anyósomék is furcsálták, mikor a főtt kukuricát megsóztam.

Tiranáról általában azt mondják a kirándulóknak, h nem nagyon érdemes meglátogatni, mert nincs semmi különös benne. Ez többé kevésbé igaz is. Egy öreg mecsetje, egyszerű főtere van. Talán az egyetlen főváros a világon, ami vonattal nem közelíthető meg (régen volt, ma már nem működik). Élni benne természetesen más.
Hasonlóan az országhoz, pozitívumok és negatívumok keveréke. Amikor először jártam itt, úgy jellemeztem, ami jó, az nagyon jó, ami rossz, az meg nagyon rossz. Ezután azért egy kicsit a jobb irányba változott, fejlődött meg jobban megismertem. Most már nagyon tetszik. Igaz, ha nem így lenne, nem jöttem volna ide.
Negatívumok nem tűntek el, csak átértékelődtek. Pl. kéregető cigányok, valljuk be, melyik városban nincsenek. Egy időre Zakynthosz elfeljtette velem, de az utóbbi időnkben ott is már megtalálhatók. Ami más szemében szegénység, nem biztos h azt az albánok is úgy élik meg. Vannak persze akik szűkölködnek, de most nem azokra gondolok, inkább akik a mezőgazdaságból, állatenyésztésből élnek, vagy csak nem járnak flancos ruhákban, mert többre tartják az egyszerűséget, a spórolást. Megpróbálnak minnél több dolgot újrahasznosítani, pl. öreg téglából falat építenek, régi cuccaikat árulják az utcán. Mégha a ház körül szemét is van, a tisztaságot nagyra tartják, a lakások belülről makulátlanok. Hogy ezt a rendszeretetüket miért nem tudják a házon kívül is megtartani, az számomra érthetetlen.
Albánia az ellentétek országa. Számomra ez az ami az érdekességét adja, és ezért különleges. Itt normális, ha a város közepén a modern lakóházak közt egy tehén legel, ha végre aszfaltoznák az utat a faluban, de a parasztok ellenzik, mert a szamaruk nem szeret azon járni, a piacon a ruhák, cipők drágábbak, mint a plázákban, olcsóbb a söröző, mint a szupermarket, mecsetbe a "normálisan" öltözködő nők (rövid ujjúban, rövid szoknyában, kendő nélkül) is bemennek imádkozni..... Albánia mondthatni multikulturális is, az albán dolgok mellett megtalálható minden ami görög és olasz, kevésbé ami török, és az iszlám miatt sokszor az arab kultúrából is merítenek. Még múltkor volt szerencsém muszlim ruhásboltba menni, kettőben is voltam, az egyikben inkább vmi messzi táj népviseletére emlékeztettek a kirakott darabok, a másikban nagyon modern, divatos és tényleg szép ruhák voltak. Ha az ára is tetszett volna, vásároltam volna én is ott.
Lehet h elsőre furcsának tűnik h vki pont ide költözik és nem nyugatnak megy, de én úgy érzem h sokkal több lehetőség van benne, mint a szigeten volt, és nyugodtabb élet vár itt, mint más eus országban. De majd elválik.... :)

Egy anekdota

Az ókori Görögországban Szókratészt nagy becsben tartották tudása miatt. Egy nap egy ismerősével futott össze az utcán, aki azt mondta:
 - Szókratész, akarod tudni, hogy mit hallottam a legjobb barátodról?
 - Várj egy pillanatot! - válaszolt Szókratész. - Mielőtt bármit mondanál, szeretném, ha megfelelnél három kérdésre. Ezt hívják a tripla szűrőnek. Az első szűrő az Igazság. Teljesen megbizonyosodtál arról, hogy amit mondani akarsz igaz? 
- Nem. - Válaszolta az ember. - Éppenséggel csak hallottam róla, és ... 
- Rendben, szóval nem igazán vagy biztos benne, hogy igaz-e vagy nem. Most próbáljuk meg a második szűrőt, a Jóság szűrőjét: az, amit mondani akarsz a barátomról, valami jó dolog? 
- Nem, épp ellenkezőleg ... 
- Szóval - folytatta Szókratész - valami rosszat akarsz mondani róla, de nem vagy benne biztos, hogy igaz. Semmi baj, a harmadik szűrő még vissza van: a Hasznosság. Amit mondani akarsz a barátomról, az hasznos lesz neki, vagy nekem?
- Nem igazán. 
- Nos - vonta le a következtetést Szókratész - ha mondani akarsz nekem valamit, ami nem igaz, nem jó és nem is hasznos, miért mondanád el egyáltalán?