Tánc világnapja

Április 29.-e a tánc világnapja. Ebből az alkalomból Zakynthoszvárosban is rendeztek egy kis táncbemutatót. Kb. félórás műsor alatt főleg argentin tangót és modernebb műfajt mutattak be. Nekem nagyon tetszett, érdekes és új lépéseket láttam. Szervezés helye és ideje is tökéletes volt, üzletzárás után a sétáló zónában, így elég sokan összegyűltek. Olyan utcai művészek/táncosok feelingjét keltették, mint a filmekben, mert szerintem nem sokan tudtak erről a programról.

Πασχα - Húsvét

Az egyik legfontosabb ünnep Görögországban. Hasonlóan, mint a katolikusoknál, egy hosszabb böjti időszak előzi meg. Külömbség csak annyi, hogy nem Hamvazószerdával kezdik meg, hanem Tiszta Hétfővel. Ezen a napon szokás a sárkányeregetés is. Ebben az évben elég nagy szél volt és az első próbálkozásnál a mi hatszögünk széttört.

Nagyhetet is komolyabban veszik az ortodoxok, többet járnak templomba. Ezekről az egyházi szokásokról nem tudok sokat. Idén el akartam menni én is a főbb misékre, de nem jött össze. Az egyik oka, hogy vendéget vártunk. Az anyósom látogatott meg minket.

A feltámadást szombat éjjel ünneplik. A szentmiséről egy kicsit elkéstem, mert az hittem, hogy éjfélkor kezdődik, nem pedig akkor végződik. Már amikor odaértem mindenkinek a kezében égő gyertya vagy lámpás volt, a pap énekelt. Éjfélkor elkezdtek harangozni, tüzijátékot lőttek fel, és az emberek elkezdek "kellemes húsvétot" kívánni egymásnak. Ezt azért tettem idézőjelbe, mert ezekkel a szavakkat már a hét elejétől lehet hallani. Most vagy a szokásos "chronia polla"-t mondják, ami minden alkalomra jó vagy "Krisztus feltámadt" örömhírt. Közben valaki füstbombát dobált, így az egész tér átláthatatlan és nagyon büdös lett. Gyorsan hazaküldte a népet.

Vasárnap mindenki ünnepel, a családok, barátok összegyűlnek a kerti partikra. Hagyományos ételek ilyenkor az egészben sütött bárány és a kokoretszi (belsőségek nyársra húzva, béllel áttekerve, faszénen megsütve). Aki ismer, az tudja, hogy egyikért sem rajongok. A mi húsvéti menünk: mutatós főtt tojások (márványos és csibéknek álcázva), szkordopszomi (grillezett fűszeres kenyér), görög és zöld saláta, tzatziki, feta, sült paprika, virsliféle, paridáchi (bárányhús, de inkább csak csontból és zsírból áll szerintem, rajtam kívül mindenki nagyon odavan érte), hasábburgonya és főételnek grillezett marhaszelet és csibemell. Volt még kalács, kuluri (szárazsüti féle, piskóta ízű omlós keksz) és fagyi.

Hétfő szintén szabadnap. Szép idő volt, kicsit sétáltunk a parton, elmentünk autózni, megmutattuk a környéket az anyósomnak. Megpihentünk Bochalin, ahol szép kilátás nyílik a városra és a fél szigetre. Meglepően sok autó volt ott, annyi mint nyáron és a kávézók is teli voltak.

Este még láttuk a körmenetet az utcánkban.

Megkezdődött a turistaszezon

Tegnap voltam a városban. Meglepődtem mennyire nyárias hangulat van már. Minden üzlet nyitva, az utcák teli emberekkel, bár többsége zakynthoszi, de ez mindegy. Főleg a szuvenírüzletek és a nyári éttermek amik feltűnnek. Szeretem azt is amikor a boltokat járva már nem sötétedik ránk. Ez most nem annyira új, mert már egy hónapja, amikor az órát állítottuk át, azóta így van.

Ma egész nap esik, de tegnap az is nyárias volt, 30 fok fölött.

Kirándulók is itt vannak már. 23.-án jött az első repülő Hollandiából. Hétvégén volt Húsvét, arra is jöttek sokan a szigetre, ki kirándulni, ki a rokonokhoz. A legtöbb hotel tele volt az ünnepre. Ilyenkor már általában jó az idő, a görögöket húzza a vidék, a szigetek és nagy kerti partikat rendeznek. A hónap elején kiránduló hajó is megállt, közel 2000 turistával. És igen, már vannak akiket láttam a tengerben fürödni. Nekem még kell egy hónap, azt hiszem.

Az idei szezon mintha hamarabb kezdődne, mint máskor. De lehet hogy csak azért tűnik úgy, mert úgy látom, jobban készülnek rá. Idén nem hagyták az utolsó hétvégére a takarítást, felujítást,... Több kirándulóra számítanak ebben az évben a tavalyihoz képest. Remélem így lesz.

Hivatalosan május 1-jével kezdődik a turista szezon. És hogy maradjunk a görög nyugalom határán, sok vállalkozó még mindig nem tudja hogy a munkásai mikor, hol,... dolgozzanak. Majd olyan 10.-e körül.....

Nagyböjti csokis narancsos torta

Ma kipróbáltam egy új receptet. Eddig nagyon jónak tűnik, érdekes az ízvilága, de csak este fog az asztalra kerülni. Utolsó vacsora jelleggel még pont belefér, holnaptól ugyanis szigorúbb böjtöt tartok.

Először a neve tetszett meg és gyorsan el is akartam készíteni. Tojást nem tartalmaz, gondolom innen jön az ötlet az elnevezésre, hiszen a görögök nemcsak húst nem esznek ilyenkor. Na jó, csak az öregebbek böjtölnek, nem mindenki. És 1-2 narancsom még volt télről, és tahinim is amit eddig még semmire sem használtam, pedig már jó régtől megvan.

Hozzávalók:

tészta:

• 25 dkg liszt
• 160 ml olívaolaj
• 160 ml narancslé
• 10 dkg mandulapor
• 20 dkg porcukor
• fél narancs héja
• 1 cs sütőpor

krém:

• 40 dkg étcsoki
• 400 ml narancslé
• 40 dkg tahini (szezámmag pürésítve)
• 5 dkg méz
• 1 narancs héja

Elkészítés:

1. A tésztának valót összekeverjük és 4-5 körformában, vékonyan kb. 5mm, 10-12 percig sütjük 180-190 fokon.

2. A felmelegített narancslébe elolvasszuk a csokit és a többi hozzávalóval elkeverjük. Elég lágy krém lesz belőle. Ha hűtőbe rakjuk, megdermed és egyszerűbb vele dolgozni.

3. Összeállítjuk a tortát, sütít, ki milyen alakra készítette.

forrás és videó az elkészítésről

több tahinis recept

Áprilisi időjárás

Nem hiába hívják bolodnosnak. Ma 20 fok van, napsütés meg minden ami kell. Tegnap meg a szomszédszigeten havazott. Természetesen a hegyen, de akkor is.

Kefalónia hegyén télen is sűrűn havazik. Pátra hegyeit is néha látom fehérben. Zakythosznak persze csak 600-700 méteres dombok jutottak. Arra hogy havat lehessen télen látni nálunk, legalább 5 évet kell várni várni és akkor is gyorsnak kell lenni, mert hamar elolvad. Hát nekem még nem sikerült. Pedig az egyik dolog ami otthonról hiányzik.

De azért tudok mutatni egy képet:



Hát ez a bejegyzés egy kicsit téliesre, nosztalgikusra sikerült. Mostanában már szép nyári napok elé nézünk. Készülnek a szezonra is, az utakat átfestik, kivágják a gazt,..

Vallás

Húsvét közelettével egy kicsit írok a vallásokról is.

- GÖRÖGORSZÁG -

A wikipedia szerint az ország 97%-a görög-ortodox vallású. Ez valójában igaz is lehet, hiszen minden görögnek fontos a vallása, hozzátartozik a hagyományaikhoz. 2008-ig kötelezően oktatták az iskolákban is. Keresztneveket is a szentek után adják, azért sokszor ismétlődnek ugyanazok a nevek.

Muzulmán kisebbség is van keleten, olyan 2%-ra tehető.

350 000-re satcolják a római katolikusokat, amiből csak 50 000 a görög nemzetiségű (0,5%), a többi bevándorló (lengyelek, filippiniek, irakiak, albánok, ukránok, afriakaiak,...).
Gyakorlatban Zakynthoszon ez azt jelenti, a téli időszakban csak havonta van mise és az ott jelenlévők 5-15 fő közt vannak, nyáron heti rendszerességel van szentmise, akkor sok kiránduló vesz részt rajta.


- ALBÁNIA -

Vallásilag már a középkorban is megosztott volt. Északon a katolikusok, míg délen az ortodoxok voltak többségben. Az oszmán uralkodás alatt elterjedt a muszlim hit is. A kommunizmus alatt ebben az országban sem volt szabad gyakorolni a vallást. Ennek hatása, hogy sokan most is ateistáknak vallják magukat. Hivatalosan Albánia az egyetlen ateista állam a Földön. Ennek ellentéte, hogy sokan nemcsak egy felekezet hívei. Ismerek olyanokat, akik eljárnak katolikus, ortodox templomokba és muszlim mecsetekbe is. Alapjában nincs sok külömség ezek vallások közt, nagyon hasonlóak, csak látszólag mások. Ők úgy gondolják, megpróbálják mindenből a legjobbat.

Feltűnt még az, hogy míg nálunk a templomok látogatóinak zöme öreg asszony, addig Albániában mintha a férfiak lennének jobban istenfélők.

Navagio (Zante)

Görögország egyik legismertebb tengerpartja

A ναυαγιο (navájó - görögül) hajóroncsot jelent. Sokszor hallani navadzsót is, főleg a magyarok körében, ez olaszosan van. Angolul shipwreck (hajóroncs) beach/bay vagy smugglers cove (csempész öböl).

1980-as évek elejéről származik a története. Cigarettát és alkoholt szállító csempészhajó volt, ami egy viharban rongálódott meg, vagy a parti őrség miatt a szikláknak csapódott. Úgy mesélik, a környékbelieknek 2 évre volt elegendő a hajó tartalma.

Most pont a tengerpart közepén van beágyazódva a fehér kövekbe. Felülről is meg lehet tekinteni egy kilátóból, így is fantasztikus élmény látni a hatalmas sziklákkal körülvett öblöt, fehér partot és az élénkkék színű tengert. Ebben az öbölben egész évben ilyen színű a víz, mint a képen.

Érdekesebbé és misztikusabbá teszi még az is, hogy a partot csak hajóval lehet megközelíteni, ami az időjárás függvényében nem mindig lehetséges. Sok kiránduló csalódik is emiatt.

A képeslapokat és a szuveníreket leszámítva, ez a két fő hely ahonnan látni lehet a hajóroncsot. Van még egy harmadik lehetőség is, a hajó mögötti szikláról. Az út oda elég fárasztó és veszélyes, főleg a forró nyári napokon. Annyiban külömbözőbb, hogy közelebb vagyunk a parthoz, de nem éri meg. Ezért itt van egy kép erről a helyről készítve:



A tervünk először az volt, hogy átmegyünk arra a sziklára/hegyre ami a szemközti oldalon van, de csak a foto helyéig mentünk. Elhalsztottuk későbbre. És hogy mi volt az indok? Megszerettem volna nézni azt a templomot/kápolnát ami ott van. Nem hittem el, hogy lehetséges oda építeni valamit. És mi értelme is van egyáltalán? Misét nem tartanak ott, szinte lehetetlen oda eljutni.

Kék Szem - Syri i kalter

Albánia déli részén, közel a görög határhoz, található ez a természeti csoda. Ez egy földből erőtörő, másodpercenként kb. 7 köbméter vízhozamú forrás. Kristálytiszta vize 10-12 fokos és a lehető legszebb színekben pompázik, közepén mély sötétkék, majd a széle félé azúrkék, türkizkék, zöldeskékbe is átmegy. Több ilyen forrás is van, ami egy tavat és gyors folyású patakot alkot.



Október végén voltunk Saranda környékén. Ekkor már nyugodtan lehet mondani, hogy vége volt a turista szezonnak. A városban a tenger mellett szinte minden étterem, bár be volt zárva, de azért még lehetett kirándulókat látni, akik a szomszédos Korfuról jöttek és görögöket is. A forrásoknál sem volt tömegnyomor, maximum 2 autó volt ott rajtunk kívül. Nem volt őszies idő, meleg nyári napok voltak. Még a hideg vízbe is belementem, de pár másodperc alatt érzéketlenné vált a lábam. Nyaralásunk után olvastam, hogy még az ököl nagyságú követ sem lehet beledobni, mert a víz felhajtó ereje erősebb és kisodorja a partra. Legközelebb kipróbálom.

Forró nyáron kellemes lehet meglátogatni, mert magas fákkal védett árnyékos terület. Hűsítő víz folyik mindenhonnan. Található ott még 2 étterem, és pár nyaraló.

Egy pár kép a helyről, sajnos a fényképezőgép nem adta vissza úgy a szineket, mint valóságban.

Albán vendéglátás

Hát ez is elég másként működik ott, mint nálunk.

A lakásokba nem mennek be cipővel, mindenki szó nélkül leveti. Bár erre nincsen külön előszoba, így jobb esetben kinthagyják a verandán.

Majd mindenki mindenkivel kezetfog. Még a rokonságon belül is megadják a tiszteletet, hogy fontossági sorrendet állítanak fel.

Utána következik egy igen érdekes párbeszéd, amiben még én is, nyelvtudás nélkül tündöklök. Ami így zajlik A és B ember közt:
A - Hogy vagy?
B - Mir. /jól/
A - Hogy megy a munka ill. Van munkád?
B - Mir.
A - Hogy van a feleséged, testvéred,...? (a fél rokonságra külön-külön rákérdeznek, tőlem a szüleim felől érdeklődnek)
B - Mir. (egyszerű és könnyen megjegyezendő szó)
Élőben ez úgy néz ki, hogy valaki folyton kérdez, de a másik csak mir-mir-mir-... válaszokat ad. És amikor befejezte a B személlyel, ugyanez következik a C, D, E,... személyekkel is, vagyis az összes látogatóval, nem hagynak ki senkit.

Ez alatt, általában a lány gyermek hozza az édességtálat és megkínálja a vendégeket. Ebben lehet bonbon vagy valami cukorkaféle. Sokszor van még mellette lokum is. Eredetileg török édesség, közkedvelt a Balkánon. Keményítőből és cukorból készül. Gyakran ízesítik citrommal vagy rózsavízzel, utóbbi rózsaszínűre színezi. Állaga könnyű, zselészerű, gyakran kicsit ragadós, általában kis kockákra vágva csomagolják, porcukorral vagy kókuszreszelékkel hintve, ami megakadályozza, hogy a kockák összeragadjanak. Különféle ízesítésben kapható, van például mogyorós, pisztáciás, fahéjas, mentás, különféle gyümölcsízű is.
Amiben eddig semmi furcsa nincs. Megkínálnak mindenkit, a vendégek becsületesen vesznek is a bonbonokból, még akkor is, ha nem eszik meg, zsebrevágják. Majd a lány visszateszi a tálat a szekrénybe, gondolván, jó lesz ez még a jövőben. Első alkalommal csak néztem, bökdöstem férjemet - most mi van? megyünk haza?

Kérdezés nélkül hozzák a kávét is. Különcködni nem szokás, senki nem kér több cukrot vagy tejet (talán csak feketén isszák), mindenkinek jó úgy ahogy van.

Hoznak üdítőitalt is. Divat a Pit Bull energiaital. Ha kiürül a pohár, nem töltik újra. Összeszedik és elviszik. Ilyenkor megint megbököm a férjemet, de már ő is velem nevet - figyelj, már másodszor dobnak ki, ideje menni vagy nem?

Nem midnig, de sokszor látom, hogy távozás előtt az apósom a kávé csészéjébe pénzt rak. Ez is egy albán hagyomány. Praktikusabb, mint a tárgyi ajándék. Nem csinálnak belőle ügyet, hát nem kellett volna meg ilyesmi.

Ezek nekem éleggé furcsa szokások, szeretek viccelődni velük, de semmiképp sem szeretném negatívan beállítani a dolgokat. Az albánok nagyon vendégszeretőek. Pl. hogy az édességtálat nem az asztalra rakják le, hanem visszateszik a szekrénybe, nem azt jelenti hogy nem kínálnak meg semmi mással. Attól még lehet az asztalon chips, mogyoró... (főleg a fiatalabb, modernabb családoknál). Ennek a lokumos dolognak inkabb szimbolikus értelme lehet. Nagyon ügyelnek a vendég kényelmére, már-már túlzottan is. Ha az asztal nincs karnyújtásnyi távolságon belül, akkor azok a látogatók egyszemélyes asztalt kapnak (neve is van, csak most nem jut eszembe). Ez is csak a törődésüket mutatja. Közben én meg azon gondolkodom, nem érzi rajtam kívül senki, hogy mozdulni sincs helyem és még arra vigyázzak hogy fel ne borítsam az asztalkát?

Sokszor el sem engednek "rendes megvendégelés" nélkül. Az albán előételt nagyon kedvelem, mert szépen feldíszítik és általában egy ovális tányéron tálalják (csak megjegyzem, eddig még mindenhol műanyag volt ez a tányér, a többi viszont porcelán). Zöldségfélék, sajtok, felvágott, tojás, jogurt, tusi (sós lében vagy túróban eltett zöldségek), hasábburgonya van ízlésesen elrendezve. Utána jön a főétel, kivétel nélkül húsalapú. Húsokért nem rajongok, főleg a marháért. Desszertet nem ismerik :(

Az ottalvós vendég sem ritka Albániában. Gondolom ez régen a közlekedés nehézségei miatt alakulhatott ki, de még most is sűrűn előfordul.

Az időtjelző sütemény

Nem valami új találmányról akarok beszámolni, sem dizájnos sütiről. Azt vettem észre, ha egy fogadáson, lagziban kihozzák az édességet, az valami olyasmit jelent - Köszönjük, hogy eljöttek. Itt az ideje hazamenni.

Lehet, hogy ez a szokás még sok helyen megtalálható, de nekem elég furcsa volt. Én, aki nagyon szeretem az édességeket, minden buliban azt várom. Otthon megszoktam, akármilyen ünneplésre mentem, mindig volt többfajta süti, feltálalva, és amikor megkívántam vehettem. Még a legkisebb vendégségben is, ez minimum. A másik dolog, illemórán úgy tanították, étkezés után nem illő rögtön elhagyni a helyszínt. Itt a Balkánon (nem akarok általánosítani, csak az általam ismert helyekre akarok mutatni) ez meg úgy néz ki, a vendégek megkapják a desszertet, gyorsan megeszik vagy csak belekóstolnak és mindjárt veszik a kabátjukat, cuccaikat és elmennek.

Már megszoktam, de nem tudom mi a rosszabb vagy mi a valódi oka: 1) a szavak nélküli kidobás vagy 2) nem tudok egy kicsit se várni, jóllaktam, ennyi elég volt.

Ezt először egy albán lagziban (no erről is készül egy nagyon-nagyon hosszú beszámoló) láttam, majd a következöben, meg a következőben. Ezért jutottam arra a következtetésre, hogy ez szokás, és mindenki ismeri (főleg Tirana környékén).

Majd meghívtak egy görög keresztelőbe jómódú családhoz. A szertartás után fogadás a szépen kidíszített saját kertjükben kb. 100-120 emberre. Többféle étel a bufé-asztalokon. De én már megint csak édességet kerestem, hiába. Pár óra elteltével a pincérek felszolgálják a süteményt és látom hogy lassan a nép hazaindul.
¨
Ez volt az egyetlen nagyobb vendégség ahol voltam Görögországban, de ez elég volt, hogy levonjam a magam tanúlságát. Ők sem szeretik a sütiket.

Most még eszembe jutnak a görögestek és a falunapok, ott is csak borral és grillezett hússal ünnepelnek. Általában az élő zene sem marad el. De én mindig várok még mást is, hátha...

Március 25.

1821. Március 25-e Görögország nagy nemzeti ünnepe. Ekkor tört ki a görög forradalom és szabadságharc a török elnyomás ellen, és kilenc évi elszánt harc után az ország elnyerte függetlenségét.

Minden évben zászlós felvonulásokkal emlékeznek meg róla. Több iskolai csoport egyenruhában vagy népviseletben, katonás rendben sorakoznak fel. Az első pár gyerek az osztályok legjobb tanulói, akik a zászlókat viszik, majd az osztálytársaik követik.

Az ünnepségen nagyon sokan résztvesznek (nézőkre gondolok).

Egypár idei kép:










A felvonulás után még volt egy másik program is. Néptáncot adott elő az albániai görög kisebbség. Mert hát ilyen is van, meg nem is. De erről majd máskor.

Érdekes külömbségek

Ez a címke alatt akarok írni olyanokat, amiket a legtöbben kérdezni szoktak:

- milyenek az ottani szokások?
- milyen érdekes dolgokat tapasztaltál?
- mi más?
- milyen ... ez és az?
- igaz az, hogy...?

Nagyon sok külömböző dologgal találkoztam már, nagyját már meg is szoktam. Jó lesz ez memóriagyakorlatnak is.

Megpróbálok összeszedni minnél több ilyen "érdekes külömbséget",mert azt szeretném, ha ez lenne az egyik alapja a blogomnak.

Görög konyha

(Szintén kölcsönvett cikk a mindmegette.hu-ról és ajánlom a nosalty.hu receptgyűjteményét. A jövőben majd külön bejegyzéseket készítek kedvenc fogásaimnak ahogyan én készítem.)

A nagy múltra visszatekintő görög konyha titka 4 dologban rejlik: jó alapanyagok, kiváló minőségű olívaolaj, a fűszerek bölcs használata és az egyszerűség. Ennél többre nincs is szükség, hogy ennek a mediterrán országnak a konyháját leírjuk. Az olívaolaj örök jelenléte szinte minden ételt meghatároz, s ez alól csak a desszertek jelentenek kivételt.

A görög húsételek alapja általában a marha, a bárány vagy a kecske. Ez utóbbi tejéből készítik a híres feta sajtot, ami egyetlen igazi parasztsaláta tetejéről sem hiányozhat, és egy kevés olívabogyóval tökéletes előétel. Gyakori előétel a padlizsánkrém, a szőlőlevélbe töltött rizs és a joghurtos fokhagymás uborkasaláta, a tzatziki.

A görög bárányhúst egyébként vétek kihagyni, az arrafelé honos fajtának nincsen faggyú íze, grillezve, friss rozmaringgal és bazsalikommal tényleg mennyei étel. De nagyon ízletes a lassú tűzön főtt, szegfűborssal és gyöngyhagymával ízesített marharagu, a sztifado is.

A húsok mellett a tengeri herkentyűk és a halak jelentik a görög konyha alapját. A legtöbb ételt egyszerűen, grillen készítik el, kevés citromlével és zöldfűszerrel, valamint kellő mennyiségű olívaolajjal.

Az egészséges táplálkozás jegyében a sok natúr hús mellett rengeteg szabadföldi zöldséget is fogyasztanak. Nagy részüket salátaként, de ezeket is gyakran grillezik, illetve töltik.

A kirándulók számára - szendvics helyett - tökéletes megoldás a városok minden pontján kapható piták (tiropita, spanakopita, boureki), amik általában zöldséggel, sajttal vannak megtöltve. Illetve a pita gyros - grillezett hús, zöldség, tzatziki, hasábburgonya.

A desszertek általában mézzel készülnek. Jellemző édesség a réteslapok közé töltött tejjel gőzölt vaníliás gríz, a galatopita, vagy a halva, illetve az olajos magvakkal és mézzel töltött rétestészta, a baklava. A sütőporos, könnyű tésztás süteményeket nem igazán ismerik, ha valaki mégis viszonylag könnyű édességre vágyna, akkor javasolt a pékségekben árult aprósüteményekből vásárolni.

Az étkezésekhez érdemes frissen facsart narancslevet inni, vagy a helyiektől ellesett módon 1-2 deci gyantás fehérborral, retsinával leöblíteni az ebédet.

Az erősebb italok kedvelőinek javasoljuk a jéghideg vízzel vagy narancslével felhígított ouzót (ánizslikőr), vagy egy kis pohárnyi rakit, illetve a külföldi valutaként is szolgáló Metaxát. Aki szereti a jó mazsolabort, annak ki kell próbálnia az édes desszertbort, a Mavrodaphnit.

A kávé esetében viszont érdemes előre egyeztetni a pincérrel, hogy ő mit ért kávé alatt, illetve mi mit szeretnénk inni. Ha biztosra szeretnénk menni, akkor frappét (jeges tejeskávé) érdemes inni. Hűsít és nem is zaccos.

Albán konyha

(Szeretnék minnél hamarabb tartalmas oldalt, ezért vettem kölcsön egy cikket mindmegette.hu oldalrol, Mirelle szerkesztette.)

Albániát az utóbbi években kezdik felfedezni a turisták. Az Enver Hoxha által mindentől elvágott ország lassan felkerül a mediterrán nyaralóhelyek palettájára, teljes joggal.

Gazdag történelmi múlttal rendelkező, az Adriától a Jón-tengerig nyúló partszakasszal bíró országba érdemes ellátogatni. A helyi adottságok, a illíreken át a görögökön keresztül ívelő múltjuk mellett az albán gasztronómia is megér egy próbát.

A földrajzi fekvéséből adódóan az albán konyhát három jelentős hatás érte. Egyfelől az Adria túlpartján elnyúló olasz csizma ízei, másrészt a tőszomszédságukban élő görögök, harmadrészt a sokáig náluk állomásozó törökök konyhája hagyott mély nyomokat. Az albánok meg bölcsen megtanultak mindent, és ezzel a gasztronómiai bőséggel fogadják az ide látogatókat.

Ha igazi nemzeti eledelt keresünk Albániában, az a bürek. A tartalmas, olcsó, laktató, szendvicsként funkcionáló ételt szinte bármelyik sarkon megvehetjük. Leggyakrabban sajttal töltik, de létezik belőle zöldségekkel kombinált vagy hússal készített verzió is.

Rengeteg családi étterem működik, és a legtöbb meg is él, mert az albánok nagyon szeretnek étterembe járni. A kis kifőzdékkel tele vannak a városok. Egymást érik a burekesek, a mish i fresket felirattal ellátott hentesboltok, ahol a friss húst a kedvünkre a hentes el is készíti. Ugyanígy létezik a pech i fresket, ahol a friss halakat készíti el az üzlet tulajdonosa a mi szánk íze és az ő szakácstudománya szerint.

A mediterrán népekre jellemzően nem túl sok leves került az albán étlapokra. Híres a fejleves (Pace Koke), amit juhfejből készítenek, illetve a taratot, ami a bolgároknál is létező, hideg uborkaleves.

A kommunizmus alatti nélkülözést követően a hús nagyon fontos szerepet kapott az utóbbi 20 évben az albán konyhában. Közkedvelt a bárány, a kecske, amiket a korábban említett henteseknél lehet kis adagokban kérni, vagy az éttermek előtt forgó nyárson sülő húsból ehetünk.

A húsokat szívesen főzik, sütik össze zöldségekkel, kedvelik a ragukat. A színhúson kívül a bensőségeket is szeretik, egyik jellegzetes ételük a Kukurec, egy birka belsőségekből készített nyárs, amelyet bélbe burkolnak, és parázson megsütik. Néhány jellegzetes albán húsos étel: Qofte Te Ferguara (általában bárányból készült sült húsgombóc), Tave Kosi (sült bárány joghurtos öntettel), illetve a Speca Te Mbushura (töltött paprika).

Az ország hosszán végignyúló tengerpartnak köszönhetően rengeteg a hal. Leggyakrabban grillen sütve kínálják, de hallal gazdagított egytálételek is gyakoriak az étlapokon.

Mivel hosszú tengerpartjuk van, így a tenger kincsei is gyakran terítéken vannak

A kecskéknek és a birkáknak köszönhetően nem csak a húsból van széles kínálat, hanem rengetegféle tejterméket is készítenek az albánok. Ilyen például a Kosz, egy - a magyarok számára könnyen megjegyezhető, nevéven ellentétben igen fehér - joghurtital. Nagyon kedvelik az albánok, régebben a tradicionális kukoricakenyérrel ették. Rossz nyelvek szerint azért, mert különben a kenyér ehetetlen volt. A kukoricakenyeret már csak a turistáknak kínálják, ellenben a kosz a mai napig szerves részét képezi az albánok mindennapjainak. A joghurt mellett rengetegféle sajtot is előállítanak. A sós, kemény juh- és kecskesajtokat általában a saláták mellé kínálják, vagy előételként önmagában, illetve a legtöbb esetben ezzel töltik a bureket.

Az éghajlati tényezők jóvoltából az albánoknál sokféle zöldség és gyümölcs megterem. Nagyon kedvelik a paradicsomot, a paprikát, a kukoricát és a hüvelyeseket, de elterjedt errefelé az okra is. Az ebédekhez mindig nagy adag salátákat is kínálnak.

Desszertjeik - hasonlóan a legtöbb mediterrán népéhez - a mi számunkra élvezhetetlenül tömények és édesek. Kevés a piskótás desszert, inkább a töményebb, krémmel, mézzel, sziruppal gazdagon készített példányokat részesítik előnyben. Az olasz hatás örömére viszont remek fagylaltokat készítenek. Desszertként szokták fogyasztani a boza nevű krémes italukat is, ami kukoricából készül, de sokszor csupán friss gyümölcsöket esznek egy kis helyi mézzel megédesítve.

Mint a legtöbb mediterrán országban, Albániában is rengeteg olajfa nő. A legjobb minőségű és épp ezért leghíresebb olívaolaj a Berat környékén található fák terméséből készül. Ennek az olajnak a legalacsonyabb a zsírtartalma, és egészen egyedi ízzel bír.

A fűszerek közül a fokhagyma és az erős paprika a legkedveltebb, de a vadon termő zöldfűszereiket is gyakran használják. Ha lehet, nem kevernek túl sok fűszert egy ételbe, inkább hagyják érvényesülni az alapanyagok ízét.

A szőlőművelés már az illírek óta jelen van Albániában. Néhány az őshonos szőlőfajtáik közül: Kallmet, Shesh i zi, Mavrud. A bor mellett szőlőből készül a raki is, ami egyfajta pálinka, és a görögök meg a törökök mellett az albánoknál is nemzeti ital. Rakit szilvából és eperfa termésből is készítenek, bár ezek inkább az ország északi részére jellemzők. Az alkoholok terén érdemes megemlíteni a főváros fémjelezte Tirana sört és a nemzetközileg is elismert Skanderbeg konyakot.

Burek pitetálban

Hozzávalók:
1 csomag (8 lapos) réteslap
50 dkg feta
3 fehérje
1 tojás
némi olívaolaj

Elkészítés: A pitetálat olajjal vékonyan kikenem. Ebbe fektetek egy réteslapot, olajjal megkenem, teszem rá a következőt, olajjal ezt is megkenem, jön rá a harmadik lap, majd az olajos masszázs, újabb lap. Erre viszont nem kenek olívaolajat, hanem a villával szétnyomott, tojásfehérjékkel és tojással alaposan elkevert fetát halmozom rá. Újabb réteslapért nyúlok, ezzel fedem a krémet, ezt már újra olajozom, jön a hatodik lap. Olajozom, ráfektetem a következő lapot, kenem, majd az utolsó lappal befedem. Összesodrom a széleit, hogy megtartsa a tölteléket, majd 190 fokon úgy 30-35 percig sütöm.

Qofte Te Ferguara

Hozzávalók:
50 dkg darált bárányhús
1 karéj régi kenyér
10 dkg feta sajt
1 vöröshagyma
só
frissen őrölt bors
1 teáskanál szárított mentalevél
liszt
olívaolaj

Elkészítés: A kenyeret megszabadítom a héjától, majd egy kevés vízbe beáztatom. Amíg ázik, addig összekeverem a húst a nagyon apróra vágott hagymával, a finomabbik reszelőn lereszelt fetával. Óvatosan sózom, majd hozzáadom a kinyomkodott kenyérbelet, fűszerezem, és alaposan összedolgozom. A masszából golyóbisokat gyúrok, azokat egy kis lisztben megforgatom, majd forró olajban kisütöm.

7végi filmajánló

Kedvenc műfajom a romantikus vígjáték.

Görögbe fogadva

(A címre kattintva több linket is találsz, hogy megnézhesd a filmet.)

Tartalom: Georgia, a folyton elégedetlen görög-amerikai idegenvezető épp Görögországba tart csoportjával. Ősei földjére érkezvén nem csak az ország szépségeit fedezi fel újra, hanem saját “kefi”-jét is, mely görögül lelket jelent. Lelkesedésében nem osztoznak turistái, akik sokkal inkább azzal vannak elfoglalva, hogy pólókat vegyenek, és a tengerparton süttessék a hasukat, mintsem, hogy magukba szívják a görög történelmet, és a mediterrán ország lenyűgöző kultúráját. Georgia ezt persze rossz néven veszi, és mikor már teljes a káosz, az egyik turista, Irv Gordon veszi kezelésbe a befordult idegenvezetőt. Irv arra buzdítja a nőt, hogy adja át magát az élet örömeinek, érezze jól magát a bőrében, s talán még a szerelmet is megtalálja. Erre pedig lehet, hogy nem is kell majd sokat várnia. A turistabusz csak görögül beszélő sofőrje, Poupi ugyanis elsőre nagyon antipatikus Georgia-nak, ám a görög utazás során újra felfedezi magában a romantikus ént, és ekkor már Poupi sem olyan ellenszenves, sőt, meglehetősen vonzó.

Albánia

Az albán az egyik legrégebbi nemzet Európában, bár ennek ellenére elég keveset tudunk róluk. Ennek oka termeszetesen a torténelme és földrajzi területe (kis ország). Hozzávehessük még, hogy szegény országnak tartják és így nem túl vonzó célállomás.

Részletesebben a wikipédiában, vagy ezen töriblogon van egy jo összefoglalás. (A blog utáni hozzászólásokban van, hogy magukat szkipetárnak nevezik, helyesen scsiptárnak kell mondani. Ez az, mint mi magunkat magyaroknak, nem pedig hungariannak nevezzük.)

Pár infó róla:

- UTC+1, vagyis ugyanaz az időzóna, mint Magyarországon, Szlovákiában,...
- kis ország, kis népességgel (3,5 millió), de ettől jóval többen beszélik az albán nyelvet (Macedóniában, Koszovóban főleg, Görögországban, Olaszországban, Svájcban,... sok a betelepült)
- partvonala 362 km - Jón és az Adriai tenger
- történelmében nyomot hagyott az Oszmán Birodalom (kultúra, vallás), Enver Hoxha komunizmusa (fejlődés helyett inkább bunkerokat gyártott, és az elszigetltségről híres)
- mostani államforma parlamentális köztársaság (már nincs komunizmus 1991-től)
- vallás - a Föld egyetlen hivatalosan is ateista állama, tehát nem muszlim állam, mint sokan kérdezik tőlem
- hires személyiségek:
- Skënderbeu - Kasztrióta György albán fejedelem, a legnagyobb nemzeti hős. 25 évig sikerült feltartania a törököket, hazájában megteremtette az összefogást. Egyetlen szövetségese Hunyadi János volt. Skenderbégről neveznek el szinte mindent, pl. Tirana főterét, italt.
- Ismail Qemali - a nemzeti mozgalom kiemelkedő alakja, az újkori Albánia egyik alapító atyja, az ország első miniszterelnöke.
- Teréz Anya - nem a mai Albánia területén született, de nagyon büszkék rá. Szintén sok mindent neveznek el róla is, pl. Albánia egyetlen repterét, egy nagyon szép, modern templomot.

Még mindig zene :)

Egy kis zene kezdésnek

(Nem az eredeti videó, de ez szebb)

Blogról, magamról,...

Először is üdv minden jövőbeli olvasómnak.

Claudia a nevem és Görögországból jelentkezem. Már itt élek pár éve és nagyon megszerettem ezt a helyet, ezt az életstílust, a klímát,... Szeretném bemutatni ismerőseimnek és ismeretleneknek egyaránt, milyen is itt élni, milyenek a mindennapok,... A másik ország Albánia. Szomszédország és sokban hasonlóak. Lakni még nem laktam ott, de sokszor latogattam, főleg a fővárost. Ismerem a szokásaikat is a férjem által.

Nem fogok túl személyes blogot szerkeszteni. Témáiban persze tükrözni fogja azokat, amik érdekelnek, ahogy én látom, ahogy én tapasztalom. Lehet, hogy amit írok, megjegyzek, nem lesz érvényes az egész régióra, a témakörre (teljesség igényével), de nem is az a célom. Nem szeretnék túl hosszú bejegyzéseket hozzáadni, mert néha én is úgy vagyok, hogy amit olvasok másoknál, érdekelnek, csak éppen nincs kedvem, időm, erőm átolvasni.

Ennyi.

PS: Szívesen fogadok hozzászólásokat, véleményeket, kérdéseket, témakat, amiŕől bővebben szeretnétek tudni.